☰☰Padlófűtésnél a padlóban elhelyezett fűtéscsövek adják át a csőben szállított víz melegét a környező aljzatbetonnak. Ezzel a módszerrel egy nagy sugárzó felületet fogunk hőközlés munkára. A megnövelt fűtőfelület alacsonyabb fűtővizet igényel, amely előállításához kisebb energiaráfordítás szükséges. Az alacsonyabb hőráfordítás miatt a hőérzetünk jobb lesz, mivel a talajból sugárzó hő kisebb hőeltérést okoz, mint például a nagyobb hőráfordítást igénylő radiátoros fűtés rendszer. A mennyezet és a talaj közt csak pár foknyi különbség lesz, míg a radiátoros fűtés esetén több fok különbség is tapasztalható. A kisebb eltérés nagyobb komfort érzetet eredményez.
A gazdaságossága és komfort érzetet adó használata mellett, azonban tény hogy élettani hatása több kedvezőtlenséget is mutat. Vitatják, ám nagyobb rálátással belátható hogy a növények mért nem tolerálják a padlófűtést. Az a sok vízér, amit létrehozunk a csövekben keringtetett vízzel, rossz irányban befolyásolja az élő szervezetet. Ezen kívül kapcsolat mutatható ki a helytelen használatból is eredő hozzászokás és felfázás között is. Hajlamosabbak leszünk a felfázásra, mert hozzászoktunk a meleg talajhoz. Bár az élet más területein is sok mindent figyelmen kívül hagyunk, legalább az alvó helyünkön a hálószobában nélkülözzük a padlófűtést!
A különböző helyiségek többféle terület mérettel rendelkeznek. Azonban egyetlen csővel nem lenne hatékony a felfűtés, hisz minél hosszabb a fűtéscső annál több víz is lenne benne és annál nagyobb hőkülönbség is lenne a cső eleje és a vége között. Ezért a helységeket külön, a nagyobb helységeket pedig táblákra, mezőkre osztjuk, így biztosítva egy-egy kör hosszának maximalizálását. A körök közt a vízmennyiség egyenletes eloszlatásához osztó gyűjtő áll segítségre. Ez a szerkezet több felé ágaztatja a kazán felől érkező vizet.
A helyiségek közti vagy azon belüli területi hőmérséklet szabályozást, az osztó gyűjtő körönkénti szabályozhatósága biztosítja. Ez az elosztó szerkezet akár a falon belül egy nyitható dobozban is elhelyezhető.
A víz szállításról szivattyú gondoskodik.
A padló fűtés vízcsöveinek fektetésekor számos dolgot be kell tartani. Alap, hogy a hőveszteséget okozó lefele sugárzás ellen, hőszigetelőre kell fektetni a csöveket. A körök tervezése után fektetéskor a fűteni nem kívánt részekre és a körökhöz vezető szakaszokra is hőszigetelő csőhéj takarást kell rakni. Ezen kívül meg kell tervezni az aljzatot adó beton táblák dilatálását is. A gyakorlatban sok félreértés történik dilatálás helyének meghatározásakor. A külön mozgó, egymástól réssel is eltávolított beton táblák ezen pontját átívelő fűtéscsövet mindig védeni kell a két tábla egymáshoz viszonyított mozgás okozta csőre ható nyíró erőitől! Csőhéjat kell tenni a vízcsőre az ilyen dilatációs helyeken. De hova?
No ebből adódik a probléma!
Az ügyfél joggal nem szeretné az látni a nappalijában, hogy a burkolaton a beton dilatálás miatt, kereszteződjön egy dilatációs csík. Szakmai viták vannak arról a maximális tábla méretről, melyet beltérben negatív következmények nélkül lehet elkészíteni. Az aljzat betonozást végző kolléga vajon egyeztet a vízszerelő kollégával?... A betonozást végző szaki úgy tanulta, hogy cirka 25m2- ként dilatálni kell. Akkor mi van a 80m2-es nappalival? A burkolónak egy dilatált tábla felett a burkolatot egymástól rugalmasan elválasztva kell átvezetnie egyik tábláról a másikra. Mivel a szakmák összefüggnek, a vízszerelő egy személyben nem döntheti el, hol lesznek a betontábla mezők határvonalai. Ha erről nincs konszenzus, akkor végletes hibák halmozása kezdődik el, ami vízcső repedéshez és/vagy burkolatrepedéshez is vezethetnek.
Megsúgom!.. Készítettünk már 80m2 egybefüggő padlófűtéssel ellátott felületet. Ja csak annyi.. hogy technológiai figyelmet igényel a résztvevőktől, továbbá szokásosnál is nagyobb rést kell hagyni a falak mentén és a szokásostól eltérően be kell vasalni a betont, hogy valóban egyben maradjon.
